Tojásfestés és anyanyelvápolás Dél-bánátban
Binec Margit magyartanárnő áldozatos munkájának köszönhető, hogy az anyanyelvápoló csoport tagjai – maroknyi általános iskolás gyermek – minden héten összegyűlik a katolikus egyházközség parókiáján, hogy különböző tevékenységeken, játékokon keresztül gyakorolja a magyar nyelvet. A gyerekek nagy része vegyes házasságban született, és mivel Kevevárán nincs magyar nyelvű oktatás, a gyerekek szerb iskolákban tanulnak. Ennek következménye, hogy habár értik a magyar nyelvet, és – ki jobban, ki kevésbé – tudják is használni, mégiscsak könnyebb (mondhatni kényelmesebb) nekik szerbül kommunikálni.
Csodálattal néztem, ahogy a tanárnő kellő határozottsággal és odafigyeléssel képes volt rávenni még a makacsabb gyerekeket is, hogy az órán magyarul beszéljenek. Hiába értette mindenki a teremben, amit a fiú szerbül mondott, Margit néni addig nem nyugodott, amíg – még ha lassan is, de – meg nem fogalmazta a fiú magyarul is a kérdését. Türelem, következetesség és elhivatottság, ami szükséges ehhez a munkához. A tojásfestés közben gyakoroltuk a színek és a különböző motívumok megnevezését, valamint megismertettük a gyerekeket a viaszos-írókás díszítőtechnikával és a hagyományos székely mintákkal.
