Karácsonyi ünnepség a Kallós Zoltán alapítványnál
Az eseményre a gyermekek családtagjai is hivatalosak voltak. A felsőbb osztályos tanulók egy rövid mezőségi karácsonyi kántákból és magyar költők karácsonyi verseiből összeállított műsorral készültek.
A negyedik osztályos tanulók a magyarszováti betlehemest[1] adták elő. A Kallós Zoltán által gyűjtött anyagot a karácsonyi cd-ről tanulták be. A mezőségi Magyarszováton a betlehemes csoport délután 2 órakor indul el karácsony vigíliáján (dec. 24.). Az eredeti forgatókönyv szerint csak fiúk szerepeltek benne, Szent József, király, futár, angyalok, pásztorok. Az adományokat a királynak adják át, amit később elosztanak egymás közt.
A Kallós Alapítvány alsós diákjai ezzel az előadással vettek részt a Szamosújváron megrendezett betlehemes találkozón. Közel 20 éve indult útjára a szamosújvári Téka Alapítvány Betlehemes Találkozója, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ráirányítsa a figyelmet a még élő vagy eltűnőben levő mezőségi karácsonyi szokásokra, kántákra. A találkozón a környékbeli iskolás csoportok vesznek részt, így lehetőség van tovább éltetni a széki, visai, buzai, magyarszováti betlehemes játékokat.[2]
Az erdélyi típusú betlehemes hosszabb lélegzetű, minisztériumszerű, liturgikus és epikus elemekkel átszőtt 12-20 szereplős játék. Rendszerint elő és utójátéka is van, előadása különösen nagy előkészületet, betanulást igényelt. Legarchaikusabb jelenetei a 17-18. századig vezethetők vissza. Az angyalokon, pásztorokon kívül szerepelhet Szűz Mária, Szent József, futár, király. Jellegzetes jelenete a szálláskeresés. Érdekessége, hogy a pásztorok állatarcot is viselhetnek. Általában felnőtt férfiak, legények játszották, akik a játékot kellő komolysággal, liturgikus szolgálat igényével adták elő. A lövétei kéziratos betlehemi rendtartás előírja, hogy a betlehemezésben résztvevőknek: „nem szabad a kocsmahelységeken forogni, fonóseregbe lányokhoz járni, az utcákon néma csöndben kell járni, továbbá nem szabad világi éneket énekelni. Mindezeket meg kell tartani attól a naptól, amikor próbálni kezdik egészen vízkereszt napjáig.” Aki ennek nem tett eleget, azt megbüntették, bármilyen rossz idő esetén a templomot mezítláb, hajdan fővel háromszor meg kellett kerülnie.
Szerkezete: bekéredzkedés; szálláskeresés; pásztorok ébresztése; az öreg csobánnal, pakulárral folytatott párbeszéd; ajándékvitel; adománykérés.
A szováti betlehemes játék után egy pásztorjáték következett, melyben az alapítvány minden alsó osztályos tanulója szerepelt. Az előadás része volt a negyedik adventi gyertya közös meggyújtása és az előadáson résztvevő szülőkkel és vendégekkel való közös kántálás is.
Az műsort karácsonyi vásár követte, ahol a gyerekek által készített karácsonyfadíszeket, dekorációs és ajándéktárgyakat lehetett megvásárolni. Végül az Alapítvány támogatóinak jóvoltából minden gyermek ajándékot kapott, a szülőknek és családtagoknak pedig a felsőbb osztályos tanulók mézeskalács karácsonyfadíszekkel kedveskedtek, így senki nem távozott üres kézzel.
Betlehem kis falujában,
Karácsonykor éjféltájban
Fiúisten ember lett,
Mint kisgyermek született.
Őt nevezték Jézuskának,
Édesanyját Máriának.
Ki pólyába takarta,
Befektette jászolyba.
Az angyalok fenn az égben
Mennyei nagy fényességben.
Zengetik az éneket,
Fiúisten ember lett.
Pásztorok a falu mellett,
Báránykákat legeltettek.
Hallották az éneket,
Betlehembe siettek.
Megtalálták a jászolyba,
Jézuskát az istállóba.
És őt szívből imádták,
Mennynek-földnek királyát.
https://www.youtube.com/watch?v=RkEZMSpa_hY
Kallós Zoltán és Martin György gyűjtése
Búza (Észak - Mezőség) Erdély
Forrás: Magyar népi kultúra. Szöveggyűjtemény. Összeállította: Gazda Klára, Keszeg Vilmos, Pozsony Ferenc és Tánczos Vilmos. Felelős szerkesztő: Keszeg Vilmos. Kolozsvár, Erdélyi Tankönyvtanács.
