Interjú Kopecsni Gáborral
Mióta létezik a FDI a jelenlegi formájában, és ezt milyen felkészülés és események előzték meg?
Korábban barantaként tevékenykedtünk, de már a barantán belül is egy különálló egységet képviselünk Felvidéken, mivel jómagam kutató munkát végzek a magyar harci testkultúra terén, s erre alapoztam az egész rendszert. Mindig az volt a mottóm, hogy ne más kultúra elemeit csempésszük bele a harcművészetünkbe, hanem a sajátunkat fedjük fel, s gyakoroljuk, csiszoljuk a "tökéletességig," mert ez a miénk, nekünk ezt kell képviselnünk. S bár a szándék már korábban megvolt, 2018-ban jött el az idő, hogy meg is tegyük a lépést, megváltoztattuk a nevünket, átdolgozásra került a struktúra, s így önálló harcművészeti iskolaként, Felföldi Dalia Iskola - magyar nemzeti harcművészetként működtünk tovább. A Felföldi arra utal, hogy Felvidéken született e harcművészet, s a gyűjtésem legnagyobb része Felvidékről is való, a Dalia, mint daliás vitéz, az Iskola pedig harcművészeti iskola, amelynek felépített oktatási rendszere van.
A tagok skálája igen színes: mindkét nem képviseli magát, nem beszélve arról, hogy az iskola teret ad a kisgyermekektől a felnőttekig mindenféle korcsoportnak. Véleményed szerint mi az oka annak, hogy ilyen széles körű az érdeklődés?
Ahogy az ember életében megvannak a különálló szakaszok, s az abból eredő célok, úgy a Felföldi Dalia Iskola is lehetőséget nyújt minden korosztálynak, gyakorolni. A kicsi gyermekek nem tudnak még edzeni, ők játszanak, de már olyan elemeket lehet beépíteni, amelyekre később építeni tudunk. A fiatalok, az erejük teljében lévők legtöbbjébe a bizonyítási vágy, a győzelem, a dicsőség hajszolása van jelen, míg az idősebbek egyszerűen csak kedvtelésből, de méltó példamutatásként gyakorolhatják. Nyilván nem lesz mindenkiből bajnok, de nem is ez a cél. Úgy gondolom, hogy legtöbben azért választják ezt a harcművészetet, mert fontos számukra a nemzeti kötődés. Tudom, hogy nincs még kiforrva, rengeteg rögös úton kell még végigjárni, rengeteg hiba áll még előttünk, de menni kell az úton, hogy példát mutassunk. Egyre több az olyan család, akik felismerték, hogy bár a kornak megfelelően, de magyarként nevelik a gyermeket, az idősek a sok átélt idő hatására büszkén tartják magyarságukat, a fiatalok pedig, a világ nyitottsága miatt szerte kerülnek a világ minden pontjára, s megmutathatják azt, hogy mi a miénk!
Az iskola keretein belül az érdeklődők elméleti és gyakorlati tudással gyarapodnak, megismerkednek a hét rovás technikai fogásaival és történelmi múltjával egyaránt. Hogyan és milyen gyakorlatokkal lehet ezeket elsajátítania a modern kor emberének? Mekkora szerepe van az oktatás során a játéknak?
A Felföldi Dalia Iskola hét rovásból áll, hét eleme van, amely az íjászat, szablya, fokos, bot, karikásostor, hajítófegyverek és a magyar népi birkózásokból áll. Ezeknek van egy egységes és egy speciális rendszere, amelyben ahogy említed a játékokat, kulcsszerepet játszanak. Alapvetően vannak alapgyakorlatok, iskolagyakorlatok, képességfejlesztő gyakorlatok, mindezek gondos odafigyelést igényelnek, a játékokkal pedig egy kissé fellazult állapotban, de még mindig ki lehet tartani játék formában a figyelmet, játszanak, s a harcot tanulják folyamatosan.
A FDI központja Felvidéken, Gömörpéterfalán található, de ez nem jelenti azt, hogy csak annak vonzáskörzetéből érkeznének az érdeklődők, sőt, az iskola nemzetközi kapcsolatokkal bír. Mesélnél ezekről?
Igen, a központunk Felvidék egy pici falujában, Gömörpéterfalán van, ahol Magyarország kormánya, a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával tudtunk vásárolni egy portát, s jelenleg a ház felújítása folyik, ahol egy Magyar Közösségi Ház mellett a harcművészeti iskolánk központja is lesz, lehetőséget biztosít majd a színvonalas edzések lebonyolítása, mintegy bölcsője kíván lenn a Dalia Iskolának. Csapataink nagy része Felvidéken tevékenykedik, de vannak az anyaországban szervezetek, s kezdeményezés van Erdélyben is. Ami a magyar határon kívül eső részt illeti, Kygyzisztánban van egy tanítványom, s most szintén a Nemzetpolitikai Államtitkárságon keresztüli pályázat segítségével készültem Kazakisztánba gyűjteni és foglalkozásokat tartani, sajnos ez a koronavírus járvány miatt meghiúsult, pedig nagyon vártam, elő is volt készítve. A nemzetközi kapcsolatok,s főként ázsiai kapcsolatok szoros összefüggésben állnak azzal, hogy munkatársa vagyok a Magyar-Turán Alapítványnak, aminek az éves legnagyobb ünnepe a kétévente szerveződő Kurultaj, illetve a köztes évben az Ősök Napja. Szinte minden évben lehetőségem van kijutni valamely ázsiai országba a Magyar-Turán csapat tagjaként, képviselve az iskolánkat, s ez nagyon sokat jelent!
Jelenleg milyen hosszútávú célokat tűztél ki az iskola életére vonatkozóan?
Jelenleg az a legfontosabb célom, hogy a vásárolt portát rendbe hozzuk, s úgy kiépítsük, hogy befogadó legyen, tudjunk képzéseket tartani a magyar hagyomány minden terén, aztán majd folyamatosan alakítjuk, mert rengeteg a dolog, s sok jó elképzelésünk is van. A további célok között szerepel, hogy folyamatosan neveljem ki a tanítványokat, akik mesterekké válhatnak, és saját közösséget alakíthatnak, ezzel terjeszkedik az iskola. Szeretnék kiépíteni egy Kárpát-medence hálózatot, illetve csak így a lehetőségekhez mérten Ázsia felé is nyitni. Ehhez kiváló lehetőséget nyújt az, ha elkészül a Magyar Közösségi Ház, s egyben az Iskolánk központja, hiszen tudjuk fogadni, a színvonalas edzésekhez megfelelő tér és felszerelés áll majd rendelkezésre! Néhány éve úgy döntöttem, hogy nem versenyzem, hanem az eddigi verseny- és gyakorlati tapasztalatokra építve hatékony rendszeren dolgozom, s a tanítványokon mérem fel annak eredményeit, hatékonyságát. Annak érdekében, hogy a megmérettetést fenntartsam, céljaim között szerepelnek különböző teljesítmény napok megvalósításai, mint amit egyszer elkezdtem 12 órás íjász, amit szeretnék folytatni, illetve 7 vagy 14 órás Dalia teljesítmény nap (7 rovás mindegyikéből 1 vagy 2 óra). Ezek már terhelő megmérettetések, fizikailag és mentálisan is rá kell készülni. A teljesítmény napok céljai, hogy megfigyeljem magamon azokat a nehézségeket, amelyek egy idő után előjönnek, s hogy abban az állapotban hogyan tartható fenn a várt teljesítmény! Ezen kívül példát is szeretnék mutatni mindenki számára! Jelenleg minden időmet és figyelmemet elveszi a ház alakítása, de sort kerítünk erre is!
Van-e olyan momentuma a FDI működésének, amelyre különösen büszke vagy? Ha igen, mi ez?
Vannak igen. Azt hiszem, szerencsésnek mondhatom magam, hogy bár nem időben, de valahol az utolsó pillanatban kezdtem el gyűjteni a magyar harci testkultúra elemeit, s találkozhattam néhány olyan pásztoremberrel, akik többgenerációs pásztorcsaládból származtak, s első kézből tanulhattam botbirkózást, fokosvívást, ostorozást stb. Sajnos ők már nincsenek közöttünk. Ezen kívül büszkén mondhatom, hogy a rendszer, amit kidolgoztam, működik, néhány tanítványomon látni azt, hogy beléjük ivódott, felépített módon küzdenek és eredményeket is érnek el. Ugye ez nem egy végső állapot, hiszen nekem is sok tanulni valóm van, s a Dalia harcművészet is egy fiatal Iskola, amelynek még sok fejlődési szakaszon kell végigmennie, de hát ez természetes, így volt ez minden neves iskolával. Büszkeségnek nevezhetem, hogy meghívást kapunk nagy eseményekre is, s ezzel egyetemben egy elismerést. Ilyen nagy esemény pl. a bugaci Kurultaj, a hun-türk tudatú népek találkozója, ahol több ezer ember előtt mutathatjuk be tudományunkat.
Az internet világában lehetőségünk van arra, hogy nyomon kövessük érdeklődésünk azon tárgyait is, amelyek tőlünk nagy távolságokra vannak. A te esetedben hogyan juthat naprakész információkhoz az érdeklődő?
Elérhetőek vagyunk természetesen mi is az interneten, van saját weboldalunk www.felofolddalia.com, illetve a Facebook oldalunkon Felföldi Dalia Iskola – Felföldi Dalia School néven, ugyanígy az Instagramon. Naprakész információkat sokkal inkább a Facebook oldalon találhat az érdeklődő. Ezen kívül, akit érdekel az iskolánk, esetleg egy-egy téma, figyelmébe ajánlhatom az eddig megjelent könyveket, amelyek egy része a különböző régiók gyűjtéséből állnak, eddig a Felvidék egyes részeiből. Ebben az évben jelenik meg az erdélyi Barcaságban gyűjtött anyag eredménye, illetve egy-egy téma átfogó tanulmányai, mint a magyar karikásostor, botharc, magyar népi birkózások és a fokosvívás külön-külön kötetben. Minden évben sikerül kiadni egy-egy kötetet, ami gazdagítja az Iskolánk forrásanyagát, de a helyi és egyáltalán a magyar hagyomány kincsét is. Aki tanulni szeretne, annak ajánlom a személyes megkeresést, hiszen egy-egy mozdulat tanulása és annak megértése többet ér száz szónál!
