Bár Lendva lakosságának túlnyomó része katolikus, a protestantizmus jelentős kulturális és történelmi hatást gyakorolt a város fejlődésére.
A 16. században a reformáció erőteljesen formálta Lendva és környékének vallási életét. Számos evangélikus gyülekezet jött létre a régióban. melynek nyomát ma is lehet látni, jelenleg is számos evangélikus templomot találni és főként Szlovénia északi régiójában, és még az alsólendvai Bánffy család is a reformáció követőjévé vált néhány évtizedre. Az első lelkész Tőke Ferenc volt, az 1570-es években pedig Kultsár György prédikátor tevékenykedett itt, aki nevezetes még arról is, hogy három magyar nyelvű könyvét a Bánffyak meghívására Alsólendvára érkező Rudolf Hoffhalter nyomdájában nyomtatták ki.
Bár a 17. század elején az ellenreformáció hatása beárnyékolta a reformáció tanait, annak szellemisége az évszázadok során fennmaradt a környéken.
A lendvai egyházközség megszervezésére vonatkozó tárgyalások 1889-ben kezdődtek el, majd az 1902-es közgyűlésen született meg a döntés, hogy Lendva önálló egyházközséggé válik, és 1903-as közgyűlésen Dionizij Teke-t megválasztották első lelkésznek. Az újonnan alakult egyházközség kezdetben nem rendelkezett templommal, parókiával vagy bármilyen egyéb ingatlannal, azonban fáradhatatlanul dolgoztak a hívek azon, hogy összegyűjtsék a szükséges anyagi forrásokat az építkezésekhez. 1906-ban megkezdődött a lelkészlakás építése, majd az iskola mellett tanítói és kántori lakásokat is építettek, imatermet alakítottak ki, végül elkezdték a templomépítéshez szükséges pénz összegyűjtését is. Kezdetben a meglévő imateremhez terveztek egy tornyot építeni, azonban 1925-ben úgy határoztak, hogy inkább egy új templomot építenek. A háborús évek, és az anyagiak megteremtésének nehézsége ellenére az első jelentős áttörés 1931. augusztus 9-én megtörtént, ekkor ünnepélyesen lerakták a templom alapkövét, majd az épület három évvel később, 1934-ben elkészült. A terveket Klemensz mérnök készítette, az építési munkálatokat pedig Jozef Ascherl lendvai építész vezette. Hasonló templom található a magyarországi Csorna városában, amely négy évvel korábban épült.
A lendvai evangélikus templom felszentelésére 1934. szeptember 16-án került sor, Dr. Filip Popp zágrábi püspök vezetésével. Az oltár és a szószék Kutassy Jenő bogojinai asztalosmester keze munkáját dicséri, melyek tölgyfából készültek, míg az oltárképet, amely a viharos tengert lecsendesítő Jézust ábrázolja, Lajci Pandur, lendvai festőművész alkotta meg. A templom előtt pedig Primoz Trubar szobra látható, aki a 16. század során a reformáció központi alakja volt a környéken.
"Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három; ezek közül pedig a legnagyobb a szeretet." Pál apostol első Korinthusiakhoz írott levelének 13. fejezetének a 13. verse szól így, mely egyben e kicsiny templom igéje is lett, így elnevezték a Szeretet templomának.
Az esemény meghívója.
Hálaadó istentisztelet
2024. október 6-án délután e templom létezésének 90. évéért adtunk hálát, az istentisztelet két nyelven zajlott. Délután 2 órától a belső tér megtelt emberekkel, jelen voltak a szlovén és a magyar evangélikus egyház képviselői és a magyar nemzetiségi egyesületek vezetői is. A hálaadó istentiszteleten szolgált a templom 2013-2018 közötti vezetője, Andrejek Mitja, valamint felesége, Andrejek Judit is, aki 2018 óta a lendvai gyülekezet lelki vezetője. Az alkalmon Leon Novak, a szlovén evangélikus egyház püspöke prédikált, majd később, a záró imádság során hallhattuk a csornai evangélikus lelkészt, Tubán Józsefet is.
Az istentiszteletet követően Andrejek Judit lelkészasszony hálával telve köszönte meg mindenki jelenlétét ezen a jeles napon, majd a templom előterébe és kertjébe készített szeretetvendégségre invitálta a megjelenteket.
