„A patak medréből öt sima kavicsot emelt föl, tarsolyába tette, így indult meg a félelmetes óriás felé.” (Dávid és Góliát / 1Sámuel 17,41-50)
A hely
Belvárosi Református Templom.
Mária tér. A helyieknek csak: Mária.
A legenda szerint aznap, ott (mikor Dózsa Györgyöt 1514-ben kivégezték…) csoda történt…
Megjelent a Szűzanya.
(Temesvár legforgalmasabb villamoscsomópontja).
A dátum
1989: A csodák éve.
1989. december 15.: péntek
A hívek megjelentek a templom előtt.
Magyar zsoltárok, román kolindák, karácsonyi dalok és imák….
Sok száz ember, élőláncként egymásba karolva, lelkészük mellett kiállva, kántálta: Mi atyánk...
1989. december 16.: szombat
Az emberek hazafelé tartottak. (Akkortájt Romániában munkanap.)
Daniel a villamosmegállítást 3 éves kora óta gyakorolta…
Most.. végre… Az áramszedőt letépve, a villamos ütközőjére mászva:
„… Nem félek a Securitatetől, kiáltsátok velem: le Ceaușescuval! Le a kommunizmussal!”
Dermedt csend. Ismét. Újra!
Erősebben. Torkaszakadtából… hangorkán!
Egy villamos megállt (s lassan mögötte feltorlódott még jó néhány).
Az emberek leszálltak. A tüntető tömeg közepén találták magukat.
Innentől… Nem békés szolidaritási demonstráció…
Az időjárás
Temesváron 1989. december 15-én 18 fokot mért a hőmérő. (Szélsőségesen meleg idő).
Maradt a tömeg. Sem a hideg, sem a vízágyú nem riasztotta el őket.
A nép
A magyar
Két lábát meglőtték, kétszer megmérgezték… Mégis. Jött. Beszélt. Küzdött (soha meg nem alkudott…) Verték, rúgták, betonpadlón hasaltatták, cellába zárták (gondolata végig lelkészén és magzatukkal áldott feleségén járt...)
A román
„Ti, románok, menjetek haza, maradjanak a soviniszta magyarok, ha akarnak!”
„Nem megyünk! Nem románok vagy magyarok vagyunk, Jézus Krisztusban... testvérek vagyunk!”
A hírvivő, a hírhozó, a tolmács, a buzdító, a református, a keresztény, az ortodox, a baptista, a gyimesi, a szász és a zsili bányász…
Mindannyiukra szükség volt… hogy a „háromemeletes bögyű embernek” ne csak zsírja… vére is csöpögjön…
A megütközés köve… Jött…
„Száz közbiztonsági gócpont
adja ki az elfogatási parancsot.
Kemény tárgyak zuhognak a fejünkhöz,
súlyos, vérező kövek…
…
szuronyos zsandárok között
hátrakötött kézzel,
mégis mondogatni kell
a fellebbezhetetlen,
sziklakemény,
erősítő,
vigasztaló
igét:
...
(Dsida Jenő: Tekintet nélkül)
Árpád e Dsidát szavalta mikor megpecsételődött a Thália Színház sorsa…
(Öltözteti, gyorsan…
egyenruhás ember nem hatol be felszentelt templomba és nem emel kezet egy …?)
Az ember
A sziklakemény… az ötödik kő.
„Ő maga ez a kő…”
Az alapkő: Tőkés László.
(Az 1940-es években, Temesváron a Mária téren szobrot állítottak Dózsa Györgynek. Mostanra azonban bizonyított tény, hogy nem ott, hanem a Bega partján végezték ki a parasztfelkelés vezérét.)
