Interjú Bodó Józseffel
Kérem, mutatkozzon be röviden!
1951 április 28-án születtem Lupényban, ahová őseim már a XIX. század végén letelepedtek. Az elemi és gimnazista osztályokat a lupényi 1-es számú iskola magyar tagozatán, a középiskolát a helyi líceumban végeztem. Az érettségi után felvételiztem a kolozsvári Babes-Bolyai egyetem történelem szakára, ahol 1974-ben végeztem. Az egyetem után Hargita megyében kezdtem pályafutásom, majd 1979-ben hazajöttem és 37 évig tanítottam abban az iskolában, ahol tanuló is voltam. A képen a guggoló fiúk sorában, jobbról a negyedik vagyok.
Szabadidejében sokat túrázott a környező hegyekben: Páring, Retyezát, Vulkán-hegység. Az utóbbi áll földrajzilag a legközelebb. Mutassa be röviden, kérem!
Vidékünket hegyek veszik körül. Így, főleg édesapámnak köszönhetően, már gyerekkoromban megszoktam a túrázást. Kedvenc hegyem a Retyezát, de sokszor túráztam a Páring és Vulkán-hegységekben is. A Vulkán-hegység, mely a medence déli részét zárja, a határkövekért vonzott. Sajnos nagy részük napjainkra eltűnt. A hegység a Déli-Kárpátok DNy-i részének hegycsoportja és Hunyad, valamint Gorzs (Gorj) megyék területén fekszik. Középmagas hegyvidék, amelynek központi, 55 km hosszú gerince 1000 méterrel emelkedik ki a környezetből. A K-Ny irányú gerincen három jól elkülönülő tömb helyezkedik el: Strázsa, Sigleu és Oszlea csoportok.Legmagasabb csúcsa az Oszlea (1948 m) a gerinc nyugati részén található. A hegység tájegységeit hágók különítik el, melyek közül a legismertebb a Vulkán-hágó ahol a középkorban postakocsik közlekedtek Olténia felé. A Vulkán-hegység Románia egyik legtöbb barlangot magába foglaló hegysége. A Retyezát hegységtől a Nyugati Zsil választja el, amely a Vulkán-hegység meredek lejtőiről gyűjti össze jobb oldali mellékvizeit. Az egyik mellékpatakja a Halastóvölgyi patak vizén építették a gyűjtő tavat, mely biztosítja az ivóvizet a medence nyugati helységeinek. Jelenleg a hegységben húsz jelzett turistaút ismert.
A Vulkán-hegységben a vad nárcisz is előfordul. Hol tudunk gyönyörködni ezekben a virágokban?
A Vulkáni-hágót és a Strázsa csúcsot összekötő déli, napsütötte gerinc aljában május közepén szokott virágozni a csillagnárcisz. Ez függ, hogy milyen hamar olvad el a hó. De biztos, hogy későbben nyílnak, mint a mezei nárciszok. Itt 1000 m fölött vannak. Könnyen megközelíthető, hisz aszfaltos út vezet a Vulkáni-hágóban egészen a csúcsig. Tilos szedni őket, de egy kis fáradságot érdemes venni és lemászni a hegyoldalon, hogy tudjunk bennük gyönyörködni.
Történelmi szempontból is sokat tudnának mesélni az itt lévő kövek és a fák. Ismertessen, kérem pár fontosabb történelmi eseményt, ami a vulkáni hegységet érinti!
Nekünk magyaroknak a medencét körülvevő hegyek közül történelmi szempontból a Vulkán-hegység a legfontosabb. A középkorban a törökök többször próbáltak behatolni Erdélybe a Vulkáni-hágón. 1455-ben Kendeffy Miklós életét feláldozva vert vissza egy török támadást és az ő emlékére állították 1896-ban Vulkánban az ércbuzogány emlékművet. 1788-ban az utolsó török betörés idején Laudon az Égett völgy (Valea Arsă) szenének felgyújtásával riasztja el a törököket. Az első világháborúban a román hadsereg egy része a Vulkáni-hágón és hegységen hatol be a petrozsényi medencébe és ugyancsak itt vonul vissza. Az itteni harcokról mesél Maderspach Viktor az ,,Oláhok vérnyomában a Fekete tengerig", valamint Erwin Rommel a ,,Gyalogság előre" című könyvében. Ezekben a harcokban sok magyar katona vesztette életét és ezek megérdemelnének egy emlékművet. A Vulkáni-hágó közelében a lövészárkok nyomai napjainkig láthatók.
Említette, hogy a törökök visszaverését egy ércbuzogány bizonyította sokáig. Mi történt ezzel?
A Millennium ünnepek alkalmából Vulkánban 1896 szeptember 5-én állították fel Kendeffy Miklós emlékére az ércbuzogány emlékművet. Az emlékművön magyar felirat emlékeztetett az eseményre. Az első világháború után az emlékművet ledöntötték, majd 1937-ben visszaállították, de román feliratot nem tettek, így sokan még a vulkániak közül sem ismerték az emlékmű jelentőségét. 1987-ben, az út szélesítési ürügyén, az emlékművet újból ledöntötték és véglegesen eltűnt a román-magyar közös harc egyik emlékműve.
Zárszóként, mit üzen a túrakedvelőknek?
Az utóbbi években vidékünket is mind több magyar turista látogatja. A körülvevő hegyek szépségét tekintve ezen nem kell csodálkozni. Szerintem mi, az itt élő magyarok, arra kell törekedjünk, hogy népszerűsítsük a medencét. Csak ha városunkhoz két legközelebb fekvő hegységeket, a Vulkán és Kis-Retyezát hegységeket vesszük, több napos túraterveket lehet szőni, a könnyűtől a nagyon nehézig. Zárszóként szeretnék Nagy Géza a ,,Bolyongás a Retyezáton'' című cikkéből idézni: ,,A Retyezát csúcsról a felséges panorámát, mely szemünk előtt elterül, látni kellene minden magyar embernek... Havasi hűs szél ébresztett fel bennünket merengésünkből, mely mintha az öreg Retyezát üzenetét hozta volna ,,látogassatok meg minél többször, minél többen".
