Jelenlegi hely

Wycze évszázadai

Vice, az apró magyar falu múltja és jelene

/ Ferencz Klaudia /
ferencz.klaudia képe
A Mezőség szívének egyik - szinte színmagyarnak megmaradt - falva Vice, mely Beszterce-Naszód megyében található. Közigazgatásilag Apanagyfalu községhez tartozik. A Mezőség északkeleti részén fekszik apró magyar szigetként, dombokkal körül ölelt területen, a Mélyes patak völgyében. Besztercétől délre 60, Bethlentől 22, Kolozsvártól pedig északra, 110 kilométerre található.

A falu első említése 1315-ből származik, Wycze néven. A pápai tizedjegyzéki források szerint 1332-ben a falunak már volt plébániatemploma, ahol egy János nevű pap szolgált. 1874-ben a református hívek nagy része áttért a katolikus hitre, melynek oka az volt, hogy így a Fogarassy püspök által vásárolt Mikes-Kemény birtok javaiból részesülhettek.

        ​   

2003-as adatok szerint a falu 311 római katolikus és 100 református lelket számolt. A két felekezet mellett kisszámú román ortodox közösség is él a településen. A falu teljes lakossága egy 2011-es adat szerint 369 fő, melyből 333 fő magyar ajkú.

Katolikus közössége számlál több hívet. A plébániatemplom és parókia a falu központjában található, a templom 1885-ben épült, szentélye azonban 15. századi. A Vicei Katolikus Egyházközség plébánosa dr. Lőrinczi Károly, aki egyben a gyermekotthonokat fenntartó Possibilitas Egyesület vezetője is.

A közösség plébánosa, vallástanára, a szülőkkel és a gyermekekkel együttműködésben rendszeresen megemlékezik olyan közösségi alkalmakról, mint az idősek napja novemberben, a karácsonyi pásztorjáték, a húsvét vagy az anyák napja. A templom kertjében Rákóczi fejedelem mellszobra, illetve egy Mária-szobor áll, felette fatetőzettel, melyet a 2018-as évben építettek együtt a plébános és az otthonok gyermekei.

       

A református templom és parókia a katolikus templomtól merőlegesen felfelé futó út végén található. A templom hajója 14. századi, új szentélyét a 15. században építették hozzá, a kor gótikus stílusában. Cintermének kapuján 1688-ból származó felirat található. Jelenleg nincs helyben lakó lelkipásztora, Márton Zoltán Barna, apanagyfalui tiszteletes látja el a lelkipásztori feladatokat. A közösség szépen gondozza a templomot és a parókiát is.

Az ortodox közösség kis létszámú, közel húsz főt számlál. Temploma a Fő utcán, a katolikus templomhoz közel található. Magyar és román ajkúak is a közösség tagjai.

        

A falu központi terén korábban álló Wass Albert szobor mára elkerült onnan, jelenleg Szent István államalapító királyunk mellszobra osztja ketté a fő kereszteződést. A szobrot a helyi lakosok rendszeresen felvirágozzák.

A vicei magyar iskola korábban a Wass Albert Általános Iskola, majd néhány éve a Dsida Jenő Általános Iskola nevet viseli. A környék egyetlen magyar tannyelvű iskolájának jelenleg 86 tanulója van, ebből az 5-6. osztály összevontan működik.

2018 szeptembere óta új igazgatónője van az iskolának, Szakács Éva, iskolapszichológus személyében. Lendületes, teremtő tevékenysége nyomán számos újításnak lehetünk tanúi. Jelenleg komoly munkálatok folynak, a mosdók, illetve az iskola hátsó kerítése is felújítás, építés alatt van. Mindezek ellenére – ahogy ez szórványban nem ismeretlen jelenség – a gyermekhiány komolyan fenyegeti az iskolai évfolyamokat, jelenleg egy gyermek is számít az iskola jövőjét illetően. Ennek megfelelően törekszenek minden lehetőt megtenni a fennmaradás érdekében. Az iskolával egy épületben működik az óvoda is.

A vicei iskolába a vicei családok gyermekei, a környékbeli magyar falvakból Magyarborzásról, Mezőveresegyházáról, Delőapátéból és Kékesről bejáró diákok, továbbá a szintén Vicében működő Bástya Egyesület (Bástya Szórványmagyar Kollégium) házában lakó csángó gyermekek és a Possibilitas Egyesület Szent István házában lakó gyermekek járnak. Szórványiskoláról van szó, amennyiben bezárnák, a magyar falvak gyermekei román tannyelvű iskolákba kényszerülnének.

                

A viceiek több mint tíz éve ápolnak jó kapcsolatot a hollandiai Rinsumageast településsel. Évek óta támogatják, látogatják a vicei közösséget: települési szinten, illetve a református egyház részéről is segít egy csoport.

A helyiek elmondása alapján régebben sokkal pezsgőbb kulturális - hagyományőrző élet volt Vicén, többek között évente megrendezték a vicei Hagyaték Népdal és Néptánc Találkozót. Ez azóta vándorprogram lett, mindig más-más település vállalja a szervezést. A településen, főként az idősebbek, még őrzik hagyományaikat, a mezőségi dallamok és viselet még olykor előkerül ünnepi alkalmakkor, rendezvényeken. 

Gazdaság és infrastruktúra szempontjából jelenleg szintén felújításoknak lehetünk tanúi. Megújul a falu központjában lévő kultúrotthon, talán ez is oka lehet, hogy idén megritkultak a közösségi események. Most a közösségi programok inkább az egyházi helyszínekhez kötődnek . 2018-ban egy Európai Uniós pályázati fejlesztésnek köszönhetően számos olyan mellékútra került aszfalt Vicén, melyek eddig csak földes-murvás útként működtek. A dombokról lefutó kisebb patakok is kibetonozott árkot kapta, ezeket több helyen meg is erősítették. A gázvezetékeket is egyre több háztartásba vezetik be. A falut a többi településsel összekötő utak aszfaltozását pedig már nagyon várják a helyiek - nem véletlenül. A tekintélyes kátyúk szinte kalandtúrává változtatják az utazást a falu bekötő útjain.

      

Vicében a lakosság nagy része mezőgazdaságból él, állattartás (juhok, fejőstehenek), növénytermesztés (takarmánynövények, zöldség, gyümölcs) erdőgazdálkodás (fakitermelés). Kisebb részük a közeli városokban, gyárakban, intézményekben dolgozik. Fontos szempont azámukra az önellátás, szinte minden család termel saját ellátásra. Helyi különlegesség a vicei szilvapálinka, avagy szilvórium, melynek híre a vicei dombokon túl is elterjedt.