Temes megyei oktatási fórum

Oktatási helyzetkép Temes megyében

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) és a Temes Megyei Tanfelügyelőség által szervezett fórum résztvevőit Tasi Ottilia pedagógus, az RMPSZ Temes megyei elnöke köszöntötte.

„Meghívónkban az az idézet állt, hogy olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája. Örömünkre szolgál, hogy köreinkben köszönthetünk mindenkit, akinek fontos az iskola ügye: a tanfelügyelőség képviselőit, az oktatási intézmények képviselőit, az egyházak és az önkormányzatok, a civil szervezetek és a sajtó képviselőit. Az elmúlt években a Temes megyei oktatási intézményekkel számos stratégia született és sok fejlesztés is történt. Azt szeretnénk, hogy ezen a délutánon átbeszéljük a jelenünket és jövőnket, ki hol tud a másikon segíteni. Hiszünk abban, hogy a Temes megyei magyar nyelvű oktatásnak van jövője, méghozzá szép jövője van.”

Tasi Ottilia üdvözlő szavai után Kiss Ferenc Temes megyei tanfelügyelő ismertette a megye magyar nyelvű oktatási intézményeinek helyzetét. A megyében a 2019/20-as tanévben az alábbi magyar nyelvű iskolák működnek:

Líceumok (2)

A megyében található mindkét líceum Temesváron működik, mégpedig a Bartók Béla Elméleti Líceum és a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum.

Elemi iskolák (5)

Elemi iskola működik Ötvösdön, Újszentesen, Csanádon, Nagyszentmiklóson és Pusztakeresztúron.

Elemi iskolák és gimnáziumok (5)

Elemi iskolák és gimnáziumok működnek Zsombolyán, Óteleken, Végváron, Lugoson és Igazfalván (l. még a mellékelt táblázatot és térképet).

Kiss Ferenc szerint az utóbbi harminc év statisztikai adatainak tükrében meg lehet fogalmazni, hogy milyen fejlődési tendenciák várhatók a megye magyar nyelvű oktatásának következő évtizedeiben. A diákok száma a harminc évvel ezelőtti adatokhoz képest több mint felére csökkent. 1990-ben a megyében mintegy 2000 magyar diák volt, ez a szám ma valahol 800 körül mozog. A diákság számának a csökkenése nem kifejezetten magyar jelenség, ugyanis a román iskolákba is kevesebb diák jár, mint az elmúlt évtizedekben. A románok esetében viszont a kieső diáklétszámot ellensúlyozza, hogy sokan költöznek a vidékre a szomszédos megyékből, például Mehedincből vagy Krassó-Szörény megyéből.

Jó hír, hogy az utóbbi években úgy tűnik, a magyar diákság száma nem apad, és beállt a 800 fő körüli szintre. „Ez egy olyan létszám, amiért a jövőben is érdemes dolgoznunk” – mondta Kiss Ferenc.

Óvodák

Az idei tanévben a megye óvodáiban 495 magyar óvodás van, ebből 304 vidéken és 191 Temesváron, területi eloszlásuk az alábbi ábrán látható.

Fakultatív magyaroktatás

Romániában létezik az ún. fakultatív magyaroktatás intézményrendszere: akik fakultatív magyaroktatásban vesznek részt, román iskolában tanulhatnak magyar nyelvet és irodalmat. A tananyag hasonlít a magyar iskolák tananyagához. A fakultatív oktatásban részt vevők 6. és 7. osztályban tanulhatnának magyar történelmet is, ezzel a lehetőséggel azonban általában nem szoktak élni.

Visszatérve az elmúlt tanévekben bekövetkező stabilizálódó diáklétszámra Kiss Ferenc megjegyezte, hogy „ez a tendencia elég optimista forgatókönyvet vázol elénk, és nekünk is erőt kell adnia. Ha ügyesen és magas szinten oktatunk továbbra is, akkor biztos lesznek diákjaink az elkövetkezendő 20-30 évben is”. 

Oktatástámogató programok a szórványoktatási stratégia tükrében

Ahhoz, hogy a diákság létszáma ne csökkenjen, az elmúlt években komoly munkára volt szükség. Erről már dr. Erdei Ildikó, a Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatója beszélt.

„Önmagában komoly eredmény, hogy a csökkenő diákszámot sikerült megállítani. Nehéz azonban kiszámolni, hogy a befektetett közösségi, pedagógiai, szülői és egyéb munka hogyan mutatható ki.”

Hogy a magyar fiatalság megszólításáért végzett munka milyen előzetes tervezőmunkát igényel, azt jól szemlélteti az igazgató visszaemlékezése.

„1996-ban – olyan régen, hogy talán igaz sem volt – nyertük a Bartók Alapítvánnyal életünk első komolyabb pályázatát a Pro Professione Alapítványtól. Évi 350 ötven családot látogattunk meg Temesváron, annak érdekében, hogy meglegyenek az akkori osztályok.”

Az elmúlt mintegy 10 évben kialakult az a látásmód, amely egy szórványoktatási központ létezésének kihívásait tudatosan számba veszi, és ezeket alapul véve a hátrányokból előnyt kovácsolva vonzó ajánlatot tud nyújtani a környék diákjainak.

„Ha mi magunk lemondóan beszélünk a dolgokról, akkor miért akarna valaki ide tartozni? A célunk az volt, hogy magunkról ne mint levéltárba menő közösségről nyilvánuljunk meg, hanem úgy, mint egy életerős közösség.” 

Hátrányból előnyt kovácsolni

Hogyan lehet hátrányból előnyt kovácsolni? Minden változás kulcsa az iskolában a pedagógus, de az iskola önmagában nem elég. Erdei Ildikó hangsúlyozta, hogy szükség van az iskola környezetében megvalósuló közösségi összefogásra is: Fontos, hogy az iskola mindenki ügye legyen, hiszen – ahogy a fórum mottójaként is elhangzott – az biztosítja a közösség jövőjét is.

Melyek azok a hátrányok, amelyekre egy szórványoktatási központnak reagálnia kell?

I. Az iskolák elérhetősége

Nyilvánvaló, hogy egy kisebbségi iskola sokak számára fizikailag messzebb van, mint a lakhelyhez közelebb eső román intézmény. Ez viszont nem kell, hogy akadálya legyen annak, hogy egy család a gyermeke számára magyar iskolát válasszon. A fennálló helyzetre megoldást nyújthat a térségi iskolarendszer erősítése, az utazási támogatások, a napköziprogramok, a temesvári iskolabusz program, a különböző kollégiumi ösztöndíjprogramok és a Szent Ferenc Alapítvány otthonai. 

II. Előítéletek, negatív vélemények a kisebbségi léttel, iskolával, a magyar nyelvtudás értékével kapcsolatosan

A magyar iskolával kapcsolatos előítéletek lebontása állandó feladat, amelyben az iskolán kívül nagy szerepe van a szülőknek, a civil szervezeteknek, a népszerűsítő kampányoknak, a sikertörténetek bemutatásának. Az élő magyar–magyar kapcsolatok ápolásának is fontos szerepe van, amelyhez nagyban hozzájárulnak a Rákóczi Szövetség programjai. Mindemellett talán a legfontosabb, hogy a diákoknak legyen pozitív magyar közösségi élménye, legyen szó a Temesvári Magyar Napokról, táncházakról vagy magyar iskolák találkozójáról.

III. Alacsonyabb gyereklétszám

Az alacsonyabb gyereklétszám velejárója, hogy többletmunkát kell fektetni a szülők meggyőzésébe, hogy magyar iskolába küldjék gyermeküket. Olyan ajánlatot kell felvázolni számukra, amely érzékelteti a szülőkkel, hogy gyermekük jól jár. A minőségi oktatáson túl olyan tanórán kívüli programok lehetnek vonzók a szülők és a gyerekek számára, mint a testvérosztály-kapcsolatok kialakítása, a közösségi programok, a bejáró táborok vagy mint a Szakma a batyuban program.

IV. A domináns többnyelvű környezet hatásai, a felcserélő kétnyelvűségi helyzetből adódó nehézségek

Az egyik legnagyobb kihívást a román nyelvi környezet hatása jelenti. Nehéz megvédeni a magyar nyelv státusát, pedig ha az iskola és a közösségek nem tudják ellátni a nyelvhatárőr szerepét, akkor bármilyen munka ellenére sem lesz előrelépés. A magyar nyelv státusának megerősítéséhez a két temesvári líceum támaszkodhat a Petőfi-ösztöndíjasok munkájára, emellett 10 éve vannak óvónőknek szóló képzések, módszertanok, játékcsomagok, bejáró táborok.

V. A pedagógus szerepének és státusának megerősítése

A pedagógusok szerepének és státusának megerősítéséhez hozzátartoznak a folyamatos szakmai képzések, a tanároknak szóló ösztöndíjak, és a pedagógusok társadalmi megbecsültségének javítása.

Példák, adatok, jó gyakorlatok

A szórványoktatás stratégiai alapelveinek felvázolása után Erdei Ildikó néhány konkrét példát és adatot említett a fent vázolt irányvonalak gyakorlati megvalósításának szemléltetésére.

Nem megkerülhető az a statisztikai adat, hogy a Temesváron élő családok 2/3-a vegyes házasságban élő család. Nekik (is) lehetőségük van arra, hogy részt vegyenek a Manó baba-mama klub foglalkozásain, a Ringató programon, vagy a nem magyar szülők számára indított magyar mint idegen nyelv tanfolyamon.

Az iskolának és a Temesváron működő magyar szervezeteknek – az iskola melletti környezettel – tehát van ráhatása arra, hogy a régióban lakó, vegyes házasságban élő családok tagjait magyar nyelvtudásában és a magyar kultúrához való kötődésében megerősítse.

Oktatást támogató fejlesztések 

Dr. Erdei Ildikó előadása után Halász Ferenc Temes megyei főtanfelügyelő-helyettes ismertette az elmúlt években – főleg magyarországi támogatásokkal – megvalósult oktatást támogató fejlesztéseket. Halász Ferenc örvendetesnek nevezte, hogy egyre több vegyes házasságban élő családot sikerül meggyőzni arról, hogy magyar iskolába írassák be gyermekeiket.

Az utóbbi évek tendenciái azt mutatják, hogy az oktatásra fordítható támogatások a román állam részéről csökkennek, míg a magyar állam részéről nőnek.

A magyar állami támogatások főleg óvoda- és bölcsődeépítésre szólnak: Temes megyébe 2016 és 2021 között 330 millió forint érkezik. Minden egyes Temes megyei óvoda kapott egy ún. magyar sarkot, ezen túl 8 Temes megyei óvoda kapott felszerelést, didaktikai eszközöket, 8 óvoda kapott játszóteret. A támogatások nagyobb része 2 nagy beruházásra irányul:

–        a Bartók Béla Elméleti Líceum óvodájának felújítására és bővítésére
–        a lugosi bölcsőde megépítésére.

A fenti támogatásokon túl a Bánsági Közösségért Egyesület végére jutott a Bolyai János Szakkollégium megépítésének és átadásának, ami egy 500.000 eurós beruházás volt. A kollégium 2019 szeptemberében kezdte meg a működését, és teljes létszámmal (29 fő) működik.

A Temesvári Római Katolikus Püspökségen belül is fejlesztések zajlottak, mégpedig a Gerhardinum Római Katolikus Líceumban – erről már Kocsik Zoltán, az iskola igazgatója számolt be. „Mi is bekapcsolódtunk a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programba, így megújulhatott az óvoda. Intézményünk bővült egy konyhával és egy ebédlővel. Megújulhatott az aula magna, amely többek között az óvodaünnepségek helyszínéül is szolgál. Mindemellett sikerült kialakítani egy mosodát is.” – mondta az igazgató.

Körkép a vidéki iskolák helyzetéről

A megyei beruházások ismertetése után a vidéki iskolák magyar tagozatainak képviselői adtak rövid helyzetjelentést saját intézményük állapotáról. Bemutatkoztak Igazfalva, Lugos, Végvár, Ótelek, Zsombolya és Újszentes magyar iskolái és csoportjai. A kihívások az összes településen hasonlók: mind a pedagógusokban, mind a diákokban, mind a szülőkben életben kell tartani a lelkesedést, hogy van értelme magyar osztályban tanulni és tanítani. 

Oktatás és közösség, iskolatámogató környezet – pódiumbeszélgetés a magyar oktatás jövőjéről

Oktatás és magyar érdekképviselet Temes megyében

Az oktatási fórumot pódiumbeszélgetés zárta, Halász Ferenc moderálásával. „Célunk ezzel a beszélgetéssel az, hogy több megközelítésből lássuk, mit is tehetnénk azért, hogy a magyar oktatás a továbbiakban is jól működjön a megyében.” – mondta Halász.

Elsőként Marossy Zoltán, az RMDSZ Temes megyei elnöke szólalt fel, aki emlékeztetett arra, hogy a 2020-as év Romániában helyhatósági választási év. Ha továbbra is lesz a megyében magyar érdekképviselet, az hozzájárulhat ahhoz, hogy a magyar nyelvű oktatásnak is legyen érdekképviselete.

„Távol álljon tőlünk, hogy az oktatás szakmai kérdéseibe beleszóljunk, mert nem a mi dolgunk. Az RMDSZ-nek az a dolga, hogy a magyar közösségi intézmények és szerveződések igényeit tolmácsolja a közszférába, azaz a kormányszerveknek, megyei szerveknek, illetve más szerveknek. Mindaddig, amíg a román állam centralizáltsága ennyire erős, addig az RMDSZ-nek rengeteg dolga lesz”.

Marossy felhívta a figyelmet arra is, hogy a helyhatósági választások után az országban 2024-ig semmilyen más választás nem lesz.

Farkas Imre, Temesvár magyar alpolgármestere röviden visszatekintett az elmúlt évek oktatástámogató intézkedéseire. Elmondta, időbe telt, míg a városi hivatal útvesztőiben el tudták fogadtatni, hogy a magyar közösségnek valós igénye van intézményrendszerének fejlesztésére. A megvalósuló fejlesztések után nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az új vagy kibővített intézményeket működtetni is kell, ami szintén több körös egyeztetést kíván a városi hivatalokkal. A román hivatalokkal való együttműködés során az elmúlt években sikerült megerősíteni azt a képet, hogy a magyarok megbízható partnerek, ami jó alapul szolgálhat a későbbi intézményfejlesztési tervek megvalósításához. 

A Temesvári Római Katolikus Egyházmegye képviseletében Szilvágyi Zsolt plébános szólalt fel.

„Az iskola közös ügyünk, és úgy látom, az együttműködésnek nagyon sok kézzelfogható gyümölcse van, az óvodáktól kezdve az iskolákon át, egészen az egyetemistáknak elkészített szakkollégiumig. A nyitottság mind az iskolák, mind pedig az egyház részéről megvan.”

A szórványlét és szórványoktatás jövőképét a plébános elsősorban lelkipásztori szerepéből szemlélte és értékelte.

„Megerősödött bennem az a tudat, hogy nekünk elsősorban közösséget kell építenünk. Ott, ahol közösség nincs, ott nincs sem iskola, sem óvoda, a templom kiürül. Rengeteg háttérmunka van, amit nagyon sok embernek el kell végeznie azért, hogy az iskolapadok és a templompadok is beteljenek. Én is építettem már épületet, de be kell vallanom, hogy a közösségépítés nehezebb. De ebben ki kell, hogy tartsunk.

Szilvágyi Zsolt a vidéki szórványiskolákkal kapcsolatos gondolatait is megosztotta beszélgetőtársaival és a közönséggel:

„Azon gondolkodtam el, hogy lehet ezeknek az embereknek reményt adni, bátorítani, hogy ne adják fel ezt a harcot. Jézust azzal kísérti meg a gonosz, hogy amikor körbenéz, csak kövek vannak körülötte, hogy teljesen reménytelenné tegye őt. Van nagyon sok kő, de a kő között azért van virág is. Nagyon fontos feladat, hogy bátorítsuk egymást, ki tettekkel, ki szavakkal.”

Fenyvesi Éva, a 2008 óta működő Manó Baba-Mama Klub vezetője rávilágított arra, hogy egy baba-mama klubnak a gyerekfoglalkozásokon túlmutató jelentősége van a közösségszervezés szempontjából. Az egymással találkozó kismamáknál a tapasztalatcserén túl itt elkezdődhet az a közösségszervezés, ami elkíséri később a szülőket és a gyerekeket az iskola felé vezető úton. Sokan Románia más vidékeiről települnek Temesvárra, így a baba-mama klubba való csatlakozás valós segítséget nyújthat az újonnan érkezettek számára a tájékozódásban.

A Bartók Béla Elméleti Líceum Szülőbizottságának nevében Dotterer-Kiszely Anikó köszönetet mondott az iskola által szervezett közösségépítő programokért, sportprogramokért, kirándulásokért, kiemelve, hogy a líceum nemcsak a gyerekekre, hanem a szülőkre is gondol: „Kiemelném a Szülőnek lenni programot, amely tényleges segítséget nyújt a családoknak.” – mondta.

Kocsik Zoltán a Pro Gerhardino Egyesület nevében ismertette azokat a tevékenységeket, amelyekkel az alapítvány támogatni tudja a Gerhardinum Római Katolikus Elméleti Líceumba járó diákokat és családokat. Temes megye falvaiban több helyen probléma a munkanélküliség, egyes családok nehezen keresik meg a gyerekek iskoláztatásának költségeit. Az egyesület ilyenkor, ha tud, igyekszik segítséget nyújtani anyagi támogatásokkal, a kollégiumi költségek kipótlásával, az étkeztetéssel, táboroztatással és az utaztatással. Mint ahogy a Bartók Béla Elméleti Líceum támogatásáért működő Bartók Béla Alapítványnál, a Pro Gerhardino Egyesületnél is működik a Szakma a batyuban program.

Dr. Erdei Ildikó a Bartók Béla Alapítvány képviseletében a korábban ismertetett szórványoktatási stratégiához visszacsatolva a nyelvstratégiai kérdések fontosságát hangsúlyozta. „Egy másik találkozó keretében el kell majd gondolkodnunk azon, mennyire vagyunk magabiztos nyelvhasználók: akkor, amikor valaki a környezetünkben átvált románra, hogyan tudunk elegánsan visszaváltani. Ezt olyan feladatnak látom, amelyre megoldást kell keresnünk a továbbiakban.”

A református egyház nevében felszólaló Bódis Ferenc esperes a következőket mondta: „Elhangzott, hogy ingatlant építeni sokkal könnyebb, mint közösséget, ezt én is alá tudom támasztani. Ami az egyházmegyét illeti, hozzánk tartozik egy bölcsőde Temesvár-Belvárosban, emellett van egy ingatlanberuházásunk: az óvoda épülete a Herculane utcában, az engedélyeztetési folyamatok miatt ez valószínűleg 2021-ben fog rendelkezésre állni.” A református egyháznak emellett rendelkezésre áll egy épülete Újkissodán, amelyben a tervek szerint magyar óvodai csoport fog működni. Végváron elkészült egy szórványkollégium, de a működtetéséhez még szükség van a jövőbeli bentlakók megtalálására és megszólítására.

*

A fórumot Kiss Ferenc tanfelügyelő szavai zárták: „Záró gondolatként fontosnak tartom megemlíteni a kommunikációt. Ha a kommunikációban tudjuk tartani a lépést, és ott vagyunk mindenütt, ahova információt tudunk eljuttatni – és ha így tudnak rólunk –, akkor biztos megmaradunk még nagyon sokáig”.