Márton napjának ünneplése hagyományosan nem elterjedt szokás Tür településén. Feltételezéseim szerint elképzelhető, hogy a közeli falvakban élő szászoknak vannak ehhez kötődő tevékenységeik, a helyieknek viszont nincsenek. Azért szerveztünk meg ezt a délutánt, hogy gyermekeink kapjanak valami különlegeset, az összmagyar kultúrának egy pici szeletét és felszabadult örömmel, csoportban dolgozva erősödjön közösségtudatuk és összetartásuk.
Főszereplőnkhöz hasonlóan minden gyermeknek pontosan három próbát kellett kiállnia a Türi Magyar Ház dísztermének három különböző szegletében ahhoz, hogy Matyival együtt győzedelmeskedhessen az igazság. Mindhárom helyszínen egyszerre zajlott foglalkozás, az egyiket Hajnal tanítónő, a másikat Gáspár Ildikó, a délutáni magyar iskola tanárnője, a harmadikat pedig én vezettem. A feladatok között szerepelt többféle népi, illetve népies gyermekjáték, valamint dióliba és Márton napi lámpás készítése. Fontos segítőnk volt mindeközben Hajnal lánya, Kémenes Tekla és mentorom, Kémenes Lóránt.
A gyermekek egytől egyig végtelenül élvezték ezt az alkalmat és Ludas Matyi büszkeségével teljesítették mindhárom próbatételt. Hálás szívvel gondolunk Kémenes Hajnal tanítónőre, hogy eljött hozzánk a Türi Magyar Ház délutáni magyar iskolájába, és meseszéppé varázsolta számunkra Márton napját.
