Alsóbodokon is becsengettek
„Voltam diák, sőt gimnazista. / Rövid nadrágos, víg fiú, / A nadrágom ma jóval hosszabb, / De hajh, az élet szomorú. / Szívemben ott zseng most a kornak / Bájos, bohó emléke mind, / Mikor még iskolát kerültem, / ravasz, megfontolt terv szerint.”
Ezekkel a sorokkal kezdtük meg a 2016-2017-es tanévet Zoboralja egyetlen magyar ajkú középiskolájában, az Alsóbodoki Magyar Tannyelvű Magán- Szakközépiskolában. Ezt a kis versrészletet Heltai Jenő Dal az iskoláról című művéből hallhattuk, melyet Brath Dominika 4. osztályos, végzős diákunk szavalt el.
Őt követte az iskolaalapító Paulisz Boldizsár köszöntője, majd pár biztató szóval folytatta Hajtman Béla, az intézmény igazgatója. Beszédében említést tett arról, hogy 2017-ben az iskola bekapcsolódik egy fontos eseménybe, ami nem más, mint Esterházy János rehabilitálása és sírjának haza szállítása. Esterházy János Zoboralján, Nyitraújlakon látta meg a napvilágot, és háborús bűnösnek titulálva, idegen földön, a csehországi Mírov börtönében fejezte be az életét. Élete vége felé az volt utolsó kívánsága, hogy szülőföldjén temessék el. Ennek a kérésének próbál az iskola is eleget tenni különböző szervezetekkel együttműködve.
Az igazgató úr beszéde után Sádovsky Veronika 2. osztályos tanuló Vesztergom Andrea Hát hajrá, új tanév című versét szavalta el, amivel diáktársait az előttük álló harcok leküzdésére biztatta. A lelkesítő szavalatot hallgatva szerintem a tanároknak is segített a tanévet megkezdeni.
Az idei tanévben az intézményben elindul az íjász-szakkör, ezt a hírt a diákok nagy lelkesedéssel fogadták. Emellett még számos hasznos egyéb foglalkoztatást is biztosít az iskola, mint például színházlátogatás, szavalóverseny, filmklub, tanulmányi kirándulások, testvériskolai kapcsolat, drámakör. Célunk, hogy diákjaink megőrizzék az otthonról kapott értékeket és védve legyenek a globalizáció káros mellékhatásaitól.
A tanévzáró ünnepséget a Zoboraljai Himnusz eléneklésével zártuk, melynek a szövegét az előre kiosztott lapokon megkapták a diákok. Az ünnepség végeztével óriási mosollyal, könnyes szemekkel és hatalmas öleléssel köszöntötték egymást a diákok, majd érdekesebbnél érdekesebb élménybeszámolókat osztottak meg egymással.
