Czimbalmosné Molnár Éva beszédében megköszönte a Pro Civis Társulás eddigi munkáját, amely nagymértékben segíti a külhoni magyarság életét, jelentősen megkönnyíti a felvidéki önkormányzatok munkáját. Beszédének végén az összefogásra hívta fel a figyelmet.
"A jövő útja mindenképpen összefogásban, a kölcsönös bizalomban és a megegyezésben rejlik a két ország között”
Őt követte Berényi József, a Magyar Közösség elnöke, aki beszédében a felvidéki magyarságot érintő aktuális problémákról beszélt: az iskolák ügyében megemlítette, az MKP továbbra is a törvénymódosítást támogatja, hisz a közoktatási törvény jelenlegi formájában az iskolák ellen irányul.
Továbbá elmondta, hogy az MKP kidolgozott egy önkormányzati modellt, ami átfogó megoldást kínálhat a felvidéki magyarok gazdasági és oktatási problémáira. Kiemelte a jövő évi parlamenti választások fontosságát, melyen a kormányváltáshoz széleskörű jobboldali összefogásra lenne szükség.
Potápi Árpád János, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára felszólalásában elmondta, hogy 2011 januárjától mintegy 720 000 ember tette le az állampolgársági esküt. Ismertette az államtitkárság strukturális felépítését, a jelenleg zajló munkát, programokat, külön kiemelve a Petőfi Sándor Programot.
Potápi Árpád János, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára
A Petőfi Sándor Program célja a Kárpát-medencei szórványmagyarság segítése. A magyar közösségek identitásának erősítése, azon fiatalok támogatása, akik számára fontos magyar hagyományaik őrzése, életben tartása. A program az egykori Osztrák – Magyar Monarchia területére terjed ki, a Felvidéken augusztustól 8 ösztöndíjas segíti a szórványmagyarságban dolgozó civil szervezetek és oktatási intézmények munkáját.
Az első fórumot Farkas Iván, az MKP régiófejlesztési és gazdasági alelnöke vezette. Az összejövetelt megtisztelte jelenlétével többek közt Haraszti Attila, a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője is.
A fórumon belül Molnár György, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet nemzeti integrációs és Kárpát-medencei hálózatfejlesztési igazgatója bemutatta az intézet munkáját.
Skapinyecz Péter, a Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat elnöke arról beszélt, hogy a Felvidéken lévő 18 irodájuk felkutatja azokat a kis-és középvállalkozásokat, amelyek piacképesek, és számukra kínálnak segítséget úgy piaci kapcsolatok kiépítésében, mint képzésben, technikai tapasztalatok átadásában. A délutáni II. blokk folyamán Hrubík Béla, Ipolynyék polgármestere mutatta be a község sikeres brüsszeli pályázatát.
Hrubík Béla, Ipolynyék polgármestere
A szabadegyetemen terítékre került napjaink legégetőbb kérdése: a Kárpát-medencei és azon belül is a szlovákiai magyar oktatásügy helyzete, a megbeszélést A. Szabó László, az MKP oktatási alelnöke vezetett. E témában felszólalt Tóth Tibor , a www.magyariskola.sk üzemeltetője; Jerasz Anikó, a délvidéki Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója, Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspök helyettese, aki arról beszélt, hogy a hit és az identitás nagyon szoros kapcsolatban áll egymással: "Nem szabad lemondani a legkisebb iskoláról és közösségről sem! A visszaépítés sokkal nehezebb, ha nem lehetetlen! Egymás mellett élés helyett az együttélést válasszuk."
Csáky Csongor a Rákóczi Szövetség főtitkára felszólalásában elmondta, civil szervezetként 1989 óta dolgoznak azon, hogy magyar-magyar kapcsolat jöjjön létre a Kárpát-medencében. 250 középiskolában vannak civil sejtjeik, közel 40 központi rendezvényük van évente, mellyel mintegy 40.000 külhoni fiatalt tudnak megszólítani.
Az V. Önkormányzati Szabadegyetem második munkanapjának délelőtti fórumát Domin István, Izsa polgármestere, az MKP Országos Elnökségének tagja vezette. Elsőként Mucsi Géza, a Nemzetpolitikai Államtitkárság osztályvezetője a Petőfi Sándor Program célkitűzéseit ismertette. A Petőfi Sándor Program a Kőrösi Csoma Sándor program mintájára indult, bár kisebb létszámmal. A program keretében 50 ösztöndíjast küldött ki a Nemzetpolitikai Államtitkárság 9 hónapra az egykori Monarchia területére.
Beszédében kiemelte a program fő céljait:
- A szórvány területen fogyásban lévő magyarság identitásának erősítése,
- A közösségi hálózatok kiépítése, szórványmagyarság csökkenésének megállítása, szülőföldön megmaradás segítése,
- Az anyaország és a határon túli magyarok közötti kapcsolatok szilárdítása és a külhoni, helyi magyarság összekovácsolása.
„A legnehezebb helyeken őrt állók részére közvetíteni akarjuk azt az üzenetet, hogy az az anyaország nem mond le egyetlen magyarról sem”- fogalmazott Mucsi Géza.
A Petőfi Sándor Program 50 ösztöndíjasa közül nyolcan Felvidéken dolgoznak. Közülük öten vettek részt a szabadegyetemen is. Őket Fazekas Anna, a Nemzetpolitikai Államtitkárság szakértője, a program koordinátora mutatta be.
Fazekas Anna, a Nemzetpolitikai Államtitkárság szakértője, a program koordinátora
Elmondta, mely fogadószervezetekhez kerültek az ösztöndíjasok, kik a mentorok. Bemutatta munkájukat, és felolvasott néhány értékelést, amelyet a mentorok készítettek az ösztöndíjasokról. Az eddigi vélemények alapján a Petőfi Sándor Program osztatlan sikert aratott a szórványmagyarságnál.
Ezután Ladányi Lajos a Magyar Állandó Értekezlet Szórvány Tanács tagja, aki mentorként maga is részt vesz a Petőfi Programban, a szórványmagyarságról beszélt. Elmondta, kidolgoztak egy szórványstratégiát, mely szerint a Felvidéken háromfajta szórványsorsot kell megkülönböztetnünk. A két nagyváros, Pozsony és Kassa jelentős magyar szórvánnyal rendelkezik, a zoboraljai magyarság egy nyelvszigetben létezik, és ott van még a peremvidékek szórványterülete is. Legfontosabb küldetés egy három pilléres kapcsolat - szórvány, anyaország, és egy másik szórvány - kiépítése.
Véleménye szerint az oktatásügy elhanyagolása a szórványosodás egyik oka, ezért az oktatás és a művelődés kiemelt szerepet kell, hogy kapjon! Az iskolai intézményrendszer mellett nagyon fontosak a magyarságtudatot erősítő előadások, programok, vasárnapi iskolák. Cél egy szórványközpont létrehozása.
A szabadegyetem befejező témája a készülő Felvidéki Értéktár volt.
A magyar Országgyűlés által 2012-ben elfogadott „Hungarikum”-törvényt 2015 nyarán módosították. Ennek eredményeként a Magyar Állandó Értekezleten részt vevő külhoni szervezetek a saját országuk vonatkozásában külhoni nemzetrész értéktárat működtethetnek" – többek között erről beszélt Szakáli István Loránd, a magyar Földművelésügyi Minisztérium agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkára.
"A felvidéki magyarság értéktárát sokkal közelebb érezhetjük önmagunkhoz- új lendületet ad a külhoni értékgyűjtésnek.”
A nemzeti összetartozás élményét is erősítő hatása is lehet ennek a munkának. Eddig az alábbi felvidéki hungarikumok kerültek be az értéktárba: deáki templom, pozsonyi kifli, bényi műemlékek, kurtaszoknyás falvak, kőtés, paprikás kattancs.
Varga Péter, a Gazda Polgári Társulás elnöke a „Hungarikum”, mint eszme terjesztésének fontosságára mutatott rá. Több konferenciát tartottak már a témában. A következő gömör-palóc térség konferenciát november 6-án tartják Füleken.
Varga Péter, a Gazda Polgári Társulás elnöke
Elmondta, várják a javaslatokat olyan nemzeti értékekre, amelyek ismertek a Felvidék egész területén, és amelyek egy létrehozandó értéktári bizottság döntése alapján aztán bekerülhetnek majd a Felvidéki Magyar Értéktárba.
A szabadegyetem hivatalos programjának végén Őry Péter megköszönte valamennyi résztvevő, szervező, előadó közreműködését, melynek eredményeként egy tartalmas, színvonalas, sikeres rendezvényként zárult az V. Önkormányzati Szabadegyetem.
