Már 1790-ben működött Temesváron piarista oktatás, hiszen ekkor helyezték át a szentannai rendházat és iskolát Temesvárra, a régi ferences kolostorba, mostoha körülmények közé. Az iskola azonban rövid időn belül fejlődésnek indult a városi környezetben. 1849-től nyolcosztályos főgimnázium volt. Az oktatási nyelv a számos rendeletnek és előírásnak megfelelően előbb a latin, majd a német, és végül 1844-től a magyar volt. Az oktatási nyelvtől függetlenül magyar, német, román és ideiglenesen szerb nyelvórák is hozzátartoztak a tanrendhez. Nem véletlen, hogy az iskola növendékei között szerepel Ioan Slavici román író Adam Müller-Guttenbrunn német irodalmár is és Kurtág György magyar zeneszerző is.
Később a helyszűke tarthatatlanná vált, ezért 1909-ben a diákok már az újonnan épült iskolában kezdték meg a tanulást. A nagyvonalúan berendezett iskola egy modern épülettömb keretében, Székely László műépítész tervei alapján létesült. A világos, tágas előadótermek, a természettudományi laboratóriumok, a rajzterem és a célszerűen felszerelt tornaterem szervesen illeszkedtek az épülettömbbe, melyhez még a rendház és a konviktus tartozott. 1912-ben szentelték fel a piarista templomot, és így alakult ki végül a városközpontban egy három utca által határolt, nagyméretű belső udvarral rendelkező impozáns iskola- és rendházépület. Ilyen adottságokkal és a piarista atyáknak tulajdonítható szakképzéssel és erkölcsös, vallásos oktatási eljárással a Temesvári Piarista Főgimnázium nem csak Temesvár, de az ország iskoláinak élvonalába került.
Ma az iskolában román és magyar tagozat működik. Temesvári gyerekek és a Bánság különböző részeiről érkező nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok tanulnak román nyelven. A magyar tagozaton szinte kimondottan bentlakó diákok tanulnak, akik Temes és Arad megye falvaiból érkeznek.
Zene és tánc
Októberben különböző új tevékenységek indultak el a Gerhardinumban, a diákok számára. Az itt tanuló, hangszeren játszani tudó diákok zenei együttest formáltak, hetente keresztény zenét próbálnak, az első fellépésre az iskola karácsonyra szervezett ünnepségén került sor. A kisiskolások számára néptánc-oktatás indult, külön a 0-2. és külön a 3-5. osztályosok számára, ezek az alkalmak hetente valósulnak meg. A nagyobbik „kiscsoport” januárban lépett fel először a Magyar Kultúra Napjára szervezett ünnepségen. A jelenlegi körülmények sajnos nem engedik meg a személyes találkozást, így az oktatás különböző oktató videókon keresztül történik. Gitároktatásra kerül sor hetente két csoportban a 3-5. osztályosok, egy csoportban a líceumi diákok számára, utóbbiaknak az internet adta lehetőségek segítségével online is folytatódik.
A Gerhardinum Őrei
Októberben egy 14 líceumi diákból álló csoporttal az iskola beiratkozott az Örökségünk Őrei versenybe. A kezdeményezés célja a szórványban és interetnikus környezetben élő magyar közösségek identitástudatának megőrzése és fejlesztése, a közösségi élet helyszíneinek biztosítása, az összetartozás érzésének kialakítása és fenntartása, az épített örökségünk védelme, ápolása által. Kiemelt cél ugyanakkor megértetni a kisiskolásokkal, a nagyobbakkal, de a pedagógusokkal, szülőkkel is, hogy a kultúra – amelynek az épített örökség is része – köt össze egy nemzetet, az ezekre való odafigyelésnek van igazán megtartó ereje. Akkor vagyunk biztonságban, ha épített örökségünket nem lerombolják, hanem műemlékeinket, templomainkat, kastélyainkat karbantartják, felújítják, ismerik és látogatják.
A Gerhardinum csapata a Gerhardinum Őrei nevet választották maguknak. Az első hónapban a Gerhardista diákok online felületeken keresztül dolgoztak. Csapatuk különböző közösségi portálokon hozott létre oldalakat, amelyeken keresztül információkat osztottak meg munkájukról és az örökbefogadott épületről, a Gerhardinum épületéről. Októberben Szászrégenbe és Marosvécsre utaztak, ahol egy örökségvédelem témájú táborban vettek részt, amelyet Kovács János, Szekeres-Ugron Villő és Nagy Emese temesvári, marosvécsi, illetve szászrégeni Petőfi Ösztöndíjasokkal együtt szerveztek. Itt alkalom adódott arra is, hogy személyesen találkozzanak Nagy-Kemény Gézával, a Kemény Kastély egyik tulajdonosával, aki beszélt a diákoknak a kastélyról, és a kastélyban és kastélyért töltött mindennapjairól. Novemberben rajzversenyt hirdettek meg óvodásoknak és kisiskolásoknak, melynek témája maga az iskola épülete és az ehhez való kapcsolat volt. A beküldött munkákat kiállították, ezek megtekinthetőek az iskola előterében.
Ahhoz, hogy minél többen megismerjék az épületet, nyílt fényképezést szerveztek „Fotózzuk le a Gerhardinumot” címmel, melyre kortól függetlenül várták a jelentkezőket. Az az érdekessége ennek az eseménynek, hogy egy napra kinyitották a Gerhardinum minden termét, még a pincébe vagy a padlásra is be lehetett jutni és ezeket megörökíteni.
Decemberben a Gehrahridum Őrei csapat felmérte az iskola épületében található Piarista Múzeumot és Kocsik Zoltán Igazgató Úrral egyeztetve az iskola épületének egyik leglátogatottabb, valamikori főbejárat előtti terét jelölték ki arra, hogy a múzeum anyagát oda kiállítsák. Ennek eredménye egy látogatható, nyílt tárlat 50 négyzetméteren. 11-én nyílt napot szerveztek az iskolába, amelyen Fogarasi Gyula újonnan érkezett, temesvári Petőfi ösztöndíjas baranta-foglalkozást is tartott. Céljuk az volt, hogy a Gerhardinum műemlék-épületét ez által is megismerhesse a temesvári magyar közösség. A nyílt napon az iskola teljes magyar tagozata részt vett.
Januárban a szászrégeni Lucian Blaga Technológiai Líceum Kemény Kastély Őrei és a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum Gerhardinum Őrei Örökségünk Őrei csapatokkal, és a szászrégeni csoportvezetővel együtt sor került Temesváron az Építsük Együtt! Örökségvédelmi táborra. A tábor 2020. január 16-20. időszakban valósult meg, és célja a Gerhardinum műemlék épületének, valamint Temesvár és vidéke magyar vonatkozású épített örökségnek a megismertetése volt a diákokkal. A tábor alatt Jakab Ilona aligazgató bemutatta a Gerhardinum épületét, beszélt az épületben működő iskoláról. Gecse-Madaras Júlia városnézésen ismertette azokat a magyar vonatkozású épületeket, amelyek Temesvár belvárosában találhatóak és ezeket a diákok mind meglátogathatták. A Lucian Blaga Technológiai Líceum Kemény Kastély Őrei csoportja bemutatta az iskola szilenciumtermében az Indulj el az úton… című rockopera egy részletét, amelyet júniusban készülnek bemutatni Marosvécsen, a Kemény Kastélyban. Vasárnap a diákokkal együtt misén vettünk részt, majd utána Kocsik Zoltán, a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója beszélt a templomról és a piarista rendről. A résztvevők közösen kiutaztak Újbesenyőre, ahol kisétáltak az 1849-es temesvári csata hős honvédeinek tömegsírjához, itt Kovács János Petőfi ösztöndíjas mesélt nekik a temesvári csatáról és magáról az emlékobeliszkről, meg azokról az erőfeszítésekről, amelyet tesznek ennek műemlékké nyilvánításáért. A látogatás közös koszorúzással ért véget. A tábor alatt szabadidejük is volt a diákoknak, ezt ismerkedéssel és a már meglévő barátságok „ápolásával” töltötték, hiszen a 2019-es régeni táborban barátságok is létrejöttek.
Magyarszentmárton - Ótelek
A Gerhardinumhoz kapcslódóan a tevékenységek és eredmények között kiemelném a Magyarszentmártonban szervezett néptánc-oktatást. Magyarszentmártont 1851-ben 874-en lakták, amelyből 872 római katolikus volt, feltehetőleg ők magyarok voltak. A 2011-es népszámlálás szerint csupán 254 lakosa volt a településnek, ma nem létezik már magyar iskola, sem óvoda, a gyerekek kénytelenek román tagozatra járni, ennek következtében az asszimiláció folyamata megdöbbentő.
Decembertől a magyarszentmártoni néptánc-oktatás Ótelekre került, hiszen itt egy rég működő néptánccsoporthoz kapcsolódva, egy nagyobb magyar közösséghez tartozva tudták a szentmártoni gyerekek a magyar néptánc elsajátítását folytatni.
Jogi ki mit tud?
Szeptemberben egy két diákból álló csapat részt vett a Jogi ki mit tud? – Avagy, te mennyire ismered a jogaidat? versenyen. Naponta készültek a diákok, ennek meg is lett az eredménye, hiszen a Gerhardinum csapata bejutott a Kolozsváron megrendezett országos döntőbe.
Rákóczi kiállítás
2019. december 2-án a II. Rákóczi Ferenc Emlékkiállítás megnyitójára került sor a Gerhardinum dísztermében, amely rendezvény szervesen kapcsolódott a 2019-re meghirdetett Rákóczi Emlékévhez. A temesvári eseményt Kocsik Zoltán nyitotta meg, aki röviden beszélt II. Rákóczi Ferencről. Kiss Ferenc Temes megyei tanfelügyelő, földrajztanár tartott előadást a Rákóczi kultuszról. Képes bemutatóján iskolánk magyar tagozatos diákjai számára bemutatta azokat a helyszíneket, amelyek Rákóczi életét meghatározták és eszméinek méltó őrzői. Kovács János Petőfi ösztöndíjas és Madaras Ferenc egyetemista, néptáncos, népzenész segítségével Rákóczi nótákat hallhattak a diákok, majd Fogarasi Gyula temesvári Petőfi ösztöndíjas barantabemutatóval zárta a megnyitót.
A magyar kultúra napja
Január 22-én került megrendezésre a Magyar Kultúra Napjának megünneplése a Gerhardinumban. Az esemény megnyitóján Kocsik Zoltán beszélt a magyar kultúráról és az ünnepnap jelentőségéről. A 3. és 4. osztályos diákok bemutatták a moldvai csángó táncagyagból készült koreográfiájukat, a líceumi diákok pedig versekkel méltatták az ünnepet. Az esemény barantabemutatóval ért véget
Szórványkonferencia
Októberben egy szórványkonferenciára került sor a Gerhardinumban, amelyen bánsági magyar lelkészek, közösségszervezők, értelmiségiek és fakultatív magyar oktatók vettek részt. Ezen a rendezvényen Magyari Sára nyelvész, antropológus tartott előadást és műhelymunkát a magyar közösség megmaradása és építése szellemében. Kovács János Petőfi ösztöndíjas a különböző anyagi források előteremtésének lehetőségeit vázolta fel a jelenlevőknek.
