„Ki kellett volna dobnia mindent, de rosszulesett a gondolat: a tárgyak közel hozták a távollevőket.” (Szabó Magda)
A Vajdaság déli határán fekvő Pancsova városhoz tartozó Hertelendyfalvára 1883-ban érkeztek Bukovinából székely telepesek. Az ő leszármazottaik azóta is gondosan őrzik hagyományaikat, nyelvüket és – nem utolsó sorban – őseik tárgyi örökségét.
A hertelendyfalvi Tamási Áron Székely-Magyar Művelődési Egyesület tagjainak régi álma volt egy bukovinai székely tájház létrehozása. 2016-ban a magyar állam támogatásának köszönhetően megvásárolták a szomszédos telket, majd felépítették a bukovinai mintára épült tájházat. A kiállítótér három szobából áll, a ház emeletén pedig négy vendégszobát alakítottak ki. Az udvar kibővült egy szabadtéri színpaddal és egy supával, ahol régi mezőgazdasági gépekből és szerszámokból összeállított kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők.
Az elmúlt hónapokban lehetőségem nyílt végigkísérni az egyesületben zajló lázas sürgölődést, és azt a példátlan összefogást, amellyel a helyiek dolgoztak a tájház felépítésén és az udvar rendezésén, valamint a kiállítandó tárgyak begyűjtésén, leltározásán és elhelyezésén. Rengeteg felajánlás érkezett a faluból – számos családnál őriztek olyan tárgyakat, amiket az ősök még Bukovinából hoztak Dél-Bánátba. Az idősebb asszonyok – akik még pontosan emlékeznek, melyik tárgyat mire használták és hol tartották a házban – nagy segítséget nyújtottak a tájház berendezésénél.
A tájházavató-ünnepség ökumenikus istentisztelettel kezdődött a hertelendyfalvi református templomban. Ezután beszédet mondott Lőcsei Vilmos, az egyesület elnöke, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Saša Pavlov, Pancsova város polgármestere. Az ünnepi műsorban fellépett az egyesület gyermektánccsoportja, a Pántlika énekcsoport, az egyesület vegyeskórusa, a református egyházi kórus, végül pedig Kovács Tibor egy székely népmesét adott elő. Vendégfellépőként szerepelt a műsorban a Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület néptánccsoportja.
