Tudástár

A nagykikindai járgányos szárazmalom Vajdaság egyik jelentős műemléke. A 19. század legvégén épült malom az egyetlen a Kárpát-medencében, amely a vele egybeépített malomházzal együtt a mai napig eredteti formájában áll és működőképes.

Ebben a cikkben szeretném bemutatni kicsit Magyarbecét, ahol tanítok és az ott élő gyerekeket, akiket van szerencsém tanítani.

A módszer gyimesi jellegét és tájspecifikusságát több tényező is meghatározza. Földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a néprajzi értelemben vett szellemi és tárgyi kultúrájuk minden szeglete megőrizte azokat az archaikus jegyeket, amiktől Gyimesben ezt a módszert nem csak, hogy ismerik, de alkalmazzák is a mai napig.

A módszer gyimesi jellegét és tájspecifikusságát több tényező is meghatározza. Földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a néprajzi értelemben vett szellemi és tárgyi kultúrájuk minden szeglete megőrizte azokat az archaikus jegyeket, amiktől Gyimesben ezt a módszert nem csak, hogy ismerik, de alkalmazzák is a mai napig.

Az adventi idő az év legemelkedettebb időszaka, a szellemi és fizikai megpihenés, a csodavárás ideje.

Minden nemzetnek a saját nyelve a legszebb, s egyik legtalálóbb elnevezés erre a világon a magyar „anyanyelv” kifejezés.

A Mezőség szívének egyik - szinte színmagyarnak megmaradt - falva Vice, mely Beszterce-Naszód megyében található. Közigazgatásilag Apanagyfalu községhez tartozik. A Mezőség északkeleti részén fekszik apró magyar szigetként, dombokkal körül ölelt területen, a Mélyes patak völgyében. Besztercétől délre 60, Bethlentől 22, Kolozsvártól pedig északra, 110 kilométerre található.

Az Árpád-korban kezdődött meg Erdély nyugati mintájú civilizálása, a magyarok, székelyek és a behívott, betelepülő hospes népelemek, így a szászok településszerkezetének kialakulása.

Az ismert dokumentumok alapján Nagybánya alapítása IV. Béla idejére, pontosabban az első tatárjárás utáni időszakra (1241) tehető. A város első csonkán ránk maradt oklevele Károly Róbert uralkodásának idejéből, 1327-­ből származik.Ebben a települést Zazarbánya néven említik.

Segesvár 28 ezer lakosából, a legutóbbi, 2011-es népszámlálás adatai szerint, közel 4500 fő magyar. Ez majdnem eléri a bűvös 20 százalékot, ennek ellenére és ezzel együtt is magyarul nem írják ki a legfontosabb információkat, se a hivatalokban, se máshol, jó néhány magyar tulajdonú épülettől és magyar illetőségű szervezettől eltekintve.