Tudástár

Pásztorok által gyéren lakott terület, majd világszínvonalú technológiával rendelkező, multikulturális iparvidék. Ez volt a Zsil-völgye a 20. század elején.

A nyugat-szlavóniai Daruvár az egyetlen város a Drávától délre, de minden bizonnyal az egész Balkánon, amelynek hivatalosan, az államnyelven is magyar neve van!

Nagybánya-Óvárosi Református Gyülekezetben a Reformáció 500. programsorozat keretében dr. Takaró Mihály (Magyar Érdemrend Lovagkeresztje - polgári tagozat, Magyar Örökség-díj, Erdélyi Magyar Örökség-díj) irodalomtörténész, a budapesti Károli Gáspár Egyetem tanára tartott előadást 2017. szeptember 22-én este 18:00-tól, a kétszáz éve született református Arany Jánosról.

Kihasználva a jó időt, feladatom végeztével Kendilóna felé indultam. A faluban sétálva messziről meg lehet látni a református templom tornyát. Kapuhoz érve azonban zárva találtam. A kerítést rég benőtte a növényzet, de még így is kitűnt a boltíves kapu, tetején három szoborral. Nem találkoztam korábban hasonló díszítéssel, mindenképp meg akartam nézni közelebbről.

A Nyugat–bácskai falu szélén található Szentkúthoz, minden évben több ezer katolikus hívő zarándokol el szeptember 8-án, Kisasszony napján, hogy a Szűzanya közbenjárását kérve, a kút vizében megmosakodva gyógyulását vagy egészségének megmaradását kérje.

Kíváncsisággal indultam szeptemberben elején útra, hiszen Mezőségen még sosem jártam. Nagyot dobbant a szívem, amikor Válaszútra érve megláttam a Bánffy-kastélyt. Képzeletben felújítottam, élettel töltöttem meg a mostani üres termeket. Csodálatom csak nőtt Bonchidára érve. De vajon mi lesz a kastélyok sorsa?...

Magyar emlékek Abrudbányán:
Bár a református templom ma a város főterének legszembetűnőbb épülete, Abrudbánya történetében akadtak olyan időszakok, amikor nem volt biztos, hogy a ma ismert látkép fogadja majd a városba érkezőt.

Tornalja környéki településeken "Hunyadi Péter etnográfus tartott előadást a Népek, nemzetek a Kárpát-medencében címmel, amelyben kiemelte, hogy a Kárpát-medencében élő különböző népek életében óriási jelentősége volt az életmódbeli különbségeknek. Ebből adott ízelítőt a jelenlévőknek a Középkortól napjainkig. Elmagyarázta, hogy bizonyos etnikai tömbök miként alakultak ki egymás szomszédságában, a szórványok hogyan jöttek létre, és ennek összefüggését magyarázta az adott etnikum életmódbeli sajátosságaival, illetve kulturális tényezőivel.” (Beke Beáta - felvidek.ma)

Fogarasról, és a turizmusról első hallásra a legtöbb embernek a Transzfogarasi út és a Fogarasi-havasok jutnak eszébe. Valóban, a hegyek hírneve magasabbról és messzebbre száll, mint a városé, amelyen tranzit fekvése miatt, a legtöbben csak áthaladnak, köztük rengeteg Székelyföldre látogató anyaországi, és az anyaországba igyekvő székelyföldi is. Néha érdemes volna megállni, és körülnézni!

Erdély újranemesítői (2015) és az Arisztokraták honfoglalása (2016) című köteteket mutatta be maga a szerző, Csinta Samu újságíró szerda délután, március 29-én a medgyesi római katolikus plébánia nagytermében. Az első könyv hat, míg a második kötet négy erdélyi arisztokrata család hazatelepülését, otthonra és önmagukra találását foglalja össze, regényes stílusban. A megjelenteket Gazdag Erzsébet köszöntötte az esemény szervezőjeként, aki röviden bemutatta a szerzőt, majd átadta a szót Csinta Samu újságírónak, akinek a könyveit nem könnyű besorolni műfajilag.