Tudástár

Az ENSZ Közgyűlése felismerte a mezőgazdaságban és vidékfejlesztésben tevékenykedők, kiemelten a vidéki nők nehéz helyzetét. A 2007 decemberi határozata alapján célul tűzte ki a vidéki szegénység felszámolását, október 15-ét a Vidéki Nők Nemzetközi Napjává nyilvánította. Az első vidéki nők világnapját 2008-ban ünnepelték.

Csendország rabja címmel jelent meg Krüzselyi Erzsébet, az első magyar siket költőnő posztumusz kötete, melyben versei mellett helyet kapott életrajza, valamit néhány fennmaradt levele is. A költőnő születésének tavaly volt a 140. évfordulója, ebből az alkalomból a református gyülekezeti házban a Simonchicz Ince Kulturális Egyesület kezdeményezésére emléktáblát helyeztek el.

Szent István király 1038-ban halála előtt e szavakkal ajánlotta fel országunkat Szűz Máriának: "Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom." 1896 óta a magyar milleniumi emlékév alkalmából XIII. Leó pápa engedélyezte a magyarok számára a Magyarok Nagyasszonya ünnepét, azóta ünnepeljük.

Október 6-án Olomoucon (Olmützben) jártam a CsMMSz helyi alapszervezetének klubtalálkozója alkalmából. Az összejövetelen megemlékezés keretén belül előadást tartottam az aradi vértanúkról emléknapjuk és Batthyánynak a városhoz kötődő különös kapcsolódása alkalmából, illetve szó volt az '56-os forradalomról is.
Ezt a beszámolót viszont a város magyar vonatkozásainak szentelem – mert bizony van minek.

„Az Európa-házba belépő magyarság csak kultúrájával számíthat tartós sikerre, szemben a gazdaság és a politika nyúlékonyabb hatásával. Kell-e szebb jelkép, hogy nemzeti klasszikusainkat a képzeletbeli könyvtárszoba polcán egy emberiség-költemény, „Az ember tragédiája” képviseli a legméltóbban?” (Kerényi Ferenc, Madách-szakértő)

Horváth Endre-emléknapot tartottak október 13-án, Balassagyarmaton a grafikusművész és bélyegtervező halálának évfordulóján, melynek a szervezői a Madách Imre Városi Könyvtár, a Honismereti Kör, a Horváth Endre Kiadványi Alapítvány és a Mohácsi József Alapítvány. Az emléknap keretein belül idén az Ipoly bal partján – ma szlovák területen – fekvő, Ipolyszécsénykén született grafikus és bélyegtervező művészeti tevékenységét is megismerhette a közönség.

2016. szeptember 26-án könyvbemutatót tartottak Lészpeden, mely október 14-én Pusztinán folytatódik. Csoma Gergely szobrászművész, fényképész, csángókutató látogatott el a Kárpátok Keleti vonulatain túli vidékre, hogy az ott élőknek mutassa be az elmúlt közel negyven év gyűjtése alapján kiadott új könyvét.

A Királyhágó vadregényes szerpentinjein leereszkedve Csucsára vezet az út, mely község a Nagyvárad-Kolozsvár főúton helyezkedik el. Azt is mondhatnánk, hogy Csucsa Erdély kapuja, hiszen itt található az első református templom a Partiumból Erdélybe való átlépés után. Csucsát 1384-ben említik először az okiratok.

Utolsó útjára kísérték el szeptember 26-án Stumpf Emilt, Rahó első díszpolgárát a kárpátaljai város, valamint Deszk település elöljárói. Emil bácsi 96 évet élt meg, Temesváron született 1920. július 01-én. Rajongott Rahóért azóta, amióta – 1941-ben - bevonult katonának, és itt szolgált a III. Határvadász Zászlóaljban.

A bukovinai székelyek egy csoportja a bukovinai Andrásfalváról 1883-ban települt a jelenlegi lakóhelyére, az Al-dunai Hertelendyfalvára. A szerb többségben élő székely magyar közösség mai napig őrzi, hagyományként ápolja az ünnepekhez kapcsolódó szokásainak egy részét, a gazdag mintakinccsel, eredeti kivitelezéssel és színvilággal készült varrottasait. A táplálkozási szokásokban az ételek, sütemények, italok elkészítésében megtaláljuk az elődeik által átmentett hagyományos magyar ízeket, recepteket.