Október első vasárnapja igazán ünnepi hangulatban telt a Radnótfáji Református Egyházközség gyülekezeti tagjai számára. A félnapos ünnepséget a gyülekezet új templomában nyitotta meg Székely György lelkipásztor, aki prédikációjában az idősekhez és idősekről szólt, kihangsúlyozva azok nélkülözhetetlen szerepét a közösségben, és bátorítva őket a további munkára, és Istenbe vetett hitre.
Az igehirdetést követően az időseket a gyülekezet apró és ifjú tagjai is köszöntötték verses, éneklős műsorral. Mivel az iskolai tanévvel együtt a gyülekezetben is elindítottuk a vallásórákat, kátéórákat és ifi alkalmakat, ezért nagy öröm volt látni, ahogyan a legkisebbek a fiatalokkal közösen zengik az éneket és szavalnak.
Az idősekre összpontosító programok után születésének 120. évfordulója alkalmából Márton Áronra emlékeztünk a gyülekezettel együtt. Székely György lelkipásztor felhívta a figyelmet arra, hogy habár Márton Áron katolikus püspök volt, nem csupán katolikus körökben elismert munkássága, hanem az egész erdélyi magyarság 20. századi történelmének kiemelkedő és példamutató alakja. Ezután a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként bemutató tartottam Márton Áronról, amelyben amellett, hogy kitértem életrajzi adataira, kihangsúlyoztam a püspök erdélyi magyarságért való munkásságát. Így szót ejtettem az 1944-es zsidók deportálása elleni tiltakozásáról, valamint arról, hogy felemelte szavát a román kommunista diktatúra magyarságot sújtó atrocitásai ellen. Szintén szó volt fogságairól, prédikációiról, az emberekkel való kapcsolatáról, végül pedig a boldoggá avatási peréről. A Márton Áronról való megemlékezés második momentuma volt a templomban tartott előadás, ugyanis két nappal korábban a fiatalok számára levetítésre került a Márton Áron boldoggá avatási peréről szóló dokumentumfilm.
Mivel a gyülekezet régi templomában is minden vasárnap megkondul a harang, ezért az ünnepség és a megemlékezés a régi templomban is megismétlődött. Végül pedig mindkét templomban lezajló eseményt szeretetvendégség követett, ahol kávé és sütemény mellett ünnepelhettük tovább a gyülekezet időseit, megtapasztalva a közösségi együttlét megtartó erejét.
